Több fontos kérdésben változik a társasházi törvény 2019.01.01-től. Ezek közül 3 a társasházi ingatlant vásárlók számára is fontos információ forrást biztosít azáltal, hogy 2019.01.01-től a Földhivatali nyilvántartásban mindenki számára szabadon elérhetően közzé kell tenni a Társasházak nevét és címét, illetve a közös képviselő (vagy Intéző bizottság) elérhetőségét és a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit.

A 37/2018. (III. 8.) Korm. rendelet 2018.04.05-én módosításra került 66/2018. (IV. 5.) Korm. rendelet által az alábbi 5/A§‑al, mely alapján (igaz csak kérelem esetén), de a társasházak és lakásszövetkezet tulajdonosai is megkaphatják a 12 000 Ft téli rezsicsökkentés összegét.

5/A. § *  (1) Ha az 1. melléklet 2. és 3. pontja szerinti fogyasztói közösség esetében az 1. melléklet 1. pontja szerinti összeg és a lakóépület műszakilag megosztott önálló lakásai számának szorzata meghaladja az 1. melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott - adott fogyasztói közösség esetében irányadó - juttatás összegét, a fogyasztói közösség legkésőbb 2018. május 31-ig jogosult kérni az egyetemes szolgáltatótól az ezen különbözet (a továbbiakban: különbözet) egyetemes szolgáltatónál vezetett folyószámláján történő jóváírását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem formanyomtatványon is megtehető. Az egyetemes szolgáltató a formanyomtatványt az ügyfélszolgálatán és a honlapján 2018. április 10-ig közzéteszi.

(3) A fogyasztói közösségnek a különbözet jóváírására vonatkozó kérelmében a lakóépületre vonatkozó hatályos alapító okirattal vagy legalább 30 napnál nem régebbi, nem hiteles tulajdonilap-másolattal igazolnia kell a lakóépület műszakilag megosztott, önálló lakásainak számát, továbbá be kell mutatnia az (1) bekezdés szerinti számítást és a különbözet összegét.

(4) Az egyetemes szolgáltató a fogyasztói közösség kérelmét 15 munkanapon belül megvizsgálja, az alapján a különbözetet jóváírja, és soron kívül levélben tájékoztatja a fogyasztói közösséget a folyószámláján részére biztosított különbözet jóváírásáról.

(5) Az egyetemes szolgáltató legkésőbb 2018. július 7-ig fogyasztói kategóriák szerinti bontásban tájékoztatja az e § szerinti különbözetek összegéről a volt közüzemi nagykereskedőt és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt.

(6) A volt közüzemi nagykereskedő az (5) bekezdés szerinti összeget az (5) bekezdés szerinti tájékoztatástól számított 3 munkanapon belül köteles az egyetemes szolgáltató részére átutalni.

https://kozoskepviselo.eu/hu/hasznos-linkek/jogszab%C3%A1lyok/136-mas-fontos-jogszabaly

 

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a halálesettel és személyi sérülésekkel járó tűzesetek számának csökkentése és megelőzése érdekében országos kommunikációs akciót szervez, amelynek célja, hogy a lakosság - különösen a tűzesetek hatásainak leginkább kitett, idősekből és egyedül élőkből álló célcsoportok - minél szélesebb körben ismerjék meg az alapvető tűzoltási és tűzmegelőzési információkat.

A tájékoztatás egyik eleme a társasházakban élők tájékoztatása a tűzvédelmi szabályzatban, valamint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltsége által megküldött, a társasházak tűzmegelőzéséről és a fontosabb tűzvédelmi előírásokról szóló összefoglalóban leírtakról.

A háromszintesnél nem magasabb és tíznél kevesebb lakóegységet tartalmazó társasházak esetében nem szükséges tűzvédelmi használati szabályokat tartalmazó házirendet kialakítani (de javasolt).

A “Társasházak tűzmegelőzése, fontosabb tűzvédelmi előírások” elnevezésű tájékoztató anyagot itt is közzé tesszük, mivel abban a tűzmegelőzéssel kapcsolatos hasznos közérdekű és fontos információk találhatók.

Kérjük, olvassák el figyelmesen (és juttassák el az Önök tulajdonában lévő ingatlant használók részére) a tájékoztatót a hatékony tűzmegelőzés érdekében.

https://kozoskepviselo.eu/tuzvedelem/Tarsashazak_tuzmegelozesi_tanacsai_2017.pdf 

A háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületéleteknél (tipikusan társasházaknál és lakásszövetkezeteknél) újabb fontos (tűzvédelmi) jogszabályi változások lépet hatályba, melyek teljesítési határideje 2016. március 31.

Az egyik a tűzvédelmi szabályzat előírásait határozza meg, míg a másik a tűzjelző és oltóberendezések dokumentációjának módját írja elő.

Sok jogkövető épületben már eddig is volt tűzvédelmi szabályzat, azonban az új OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról) alapján, illetve a 74/2015. (XII. 21.) BM rendelettel módosított a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet változásai miatt a gyakorlatban ezeket mind felül kell vizsgálni és javítani kell legkésőbb 2016. március 31.-ig (sőt előírja, hogy a szabályok megismertetéséről, MEGTARTÁSÁRÓL és MEGTARTATÁSÁRÓL is gondoskodni kell).

Ugyanakkor 443/2015 (XII.28.) kormányrendelet alapján 2016. 02.15.-től változik a tűzvédelmi bírságokról szóló 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet is, így különösen érdemes a a fenti jogszabályi előírásoknak való megfelelésre felkészülni.

A vonatkozó jogszabályokat az alábbi linken érheti el:

74/2015. (XII. 21.) BM rendelet:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=193072.316299

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600030.BM

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=26550.316246

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeleta tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100259.KOR&timeshift=20160215

 

A Társasház felé hátralékot felhalmozó tulajdonosok tartozásának legnagyobb fedezete általában a jelzálog jog bejegyzése.

Eddig ezt a közös képviselő a Szervezeti- Működési szabályzat felhatalmazása alapján (akár 3 havonta) megtehette és ezzel párhuzamosan elindíthatta a fizetési meghagyást (FMH), ami ha jogerőre emelkedett indítható volt a végrehajtás (VH), ami szintén bejegyzésre került a tulajdoni lapon (immár az önálló bírósági végrehajtó által –OBV), mint végrehajtási jog.

Most ezen szabály jelentősen megnehezült és időben meghosszabbítja a fedezet biztosítását, hiszen aki 3 havi hátralékot felhalmozott annál ezután már a jelzálog bejegyzés nem indítható párhuzamosan a fizetési meghagyással, hanem meg kell várni annak jogerőre emelkedését, ami optimális esetben 30 nap, de hiánypótlásokkal ez meghosszabbodhat.


Ezen eljárás jelentős idővel is meghosszabbodhat, így a jelzálog jog bejegyzése is tolódik, ha a hátralékos (kötelezett) ellentmond a fizetési meghagyásra, ugyan is ekkor az eljárás perré alakul, de ne automatikusan, vagyis ekkor a közös képviselőnek kereset levelet kell készítenie (általában ügyvéden keresztül, de nem kötelező ügyvéd bevonással).

Perré alakulás gyorsaságában és eredményességében nagy sok múlik azon, hogy mennyire készítette elő fizetési meghagyást és a kereset levelet, illetve milyen alapos volt a közös képviselő.

Sajnos szomorú tapasztalatunk, hogy sok esetben a fizetni nem tudó a fizetési meghagyásra időhúzás, vagy egyéb okok reményében egy egyszerű „sem összegszerűségében, sem jogalapjában nem értek egyet” mondattal, minden konkrétumok nélkül mondanak ellent. Persze a tárgyalásokon rendre nincs érdemi ellenkérelem és előbb, vagy utóbb, de megtörténik az ítélet hozatal és a jogerősítés, de ez a 2 hónaptól az akár 1 évig is elhúzható az adósok részéről miközben az új szabály alapján most már nem lehet jelzálogot bejegyezni. (például volt példa arra, hogy az elszámolásban szereplő óraállást vitatta a hátralékos, így a Bíró elrendelte annak ellenőrzését, persze a tárgyalást egy újabb időpontra elhalasztva. Na-ná, hogy az ellenőrzés igazolta a társasház által elszámolásban feltüntetett óraállást, hiszen annál több volt az ellenőrzéskor, de közben el telt újabb 2 hónap).

Itt kel felhívnunk a lakást vásárlok figyelmét egy korábbi cikkünkre (melyet a Facebook oldalunkon jelentettünk meg), melyben arról írtunk mire kell figyelni egy társasházi lakás vásárlásakor (többek között a „nullás” igazolás kikérésének fontosságáról), hiszen akár már 1 éves hátralék felhalmozása is lehet az adósnak a közös költségben (központi fűtéses társasházakban pedig akár fűtés és egyéb díjakban is) miközben a földhivatalban jogerős ítélet hiányában ennek még semmi nyoma nincs. Ez pedig a földhivatali adatokba vetett bizalmat csorbítja.

Az alábbi fontos jogszabály változás történt 2015. december 16.-án mely már december 24.-tő hatályos is:

A 82/2015 (XII.16) FM. rendelet 1§ alapján módosult a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló rendelet):

68/D. § „A társasházakról szóló törvényben szabályozott társasházi közösköltség-tartozás, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényben szabályozott költséghátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosnak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, melyben elismeri a társasházi közösköltség-tartozás, illetve a költséghátralék fennállását

Jogforrás elérhetőségei:

MAGYARKÖZLÖNY 2015. évi 197. szám 26311 oldal

http://www.jogiportal.hu/view/az-ingatlan-nyilvantartasrol-szolo-1997-evi-cxli-torveny-vegrehajtasarol-szolo-1091999-xii-29-fvm-rendelet

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900109.FVM

A napi.hu témával foglalkozó cikke:

http://www.napi.hu/ingatlan/tarsashazban_lakik_akkor_ez_ont_is_erinti.609277.html

1. oldal / 4

Go to top